Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A játékvezető személyes tulajdonságai

2012.07.07

A játékvezető személyes tulajdonságai

Az asszisztensnek kétszer 45 percen keresztül megszakítás nélkül figyelnie kell a labda útját, ha a határvonalak felé közeledik, vagy a lesállás megállapítása miatt mindig tudnia kell, hogy melyik csapat játékosa érintette utoljára.
Állandóan szemmel kell tartania a leshatárt, hogy adott pillanatban dönteni tudjon.
Figyelnie kell a játékosok cselekedeteit, különösen amikor a játékvezető távol van az akciótól. Amikor a szabályok értelmében arra szükség van, teljes határozottsággal, minden kétséget kizáró, világos, jól látható jelzést kell adnia megfelelő módon és megfelelő időben.
Az asszisztensnek komoly szabálytudással és felkészültséggel kell rendelkeznie, ha eredményes segítőtársa akar lenni a játékvezetőnek. Az alkalmazandó jelzések csakis akkor lehetnek szabályszerűek, megbízhatók, ha szabályismerete alapos, elmélyült, és a gyakorlatban tudja is ezeket a jelzéseket alkalmazni.
Az asszisztens határozott magatartásának nemcsak a játékosok és a közönség felé van nagy jelentősége, hanem megnyugtató segítséget nyújt a játékvezető számára is, mert a szabályszerű, határozott jelzés pillanatában már világosan látja. hogy miért történt a jelzés.
Az a tudat, hogy a játékvezetőnek határozott segítőtársa van, sokkal magabiztosabbá teszi őt.
Az asszisztens technikai eszköze a zászló, használja azt olyan határozottsággal, hogy érezze a résztvevő környezet, a játékvezető, a játékos, a néző, hogy van oka annak, ha a magasba lendül a zászló.
A korszerű labdarúgó játéknál elengedhetetlenül fontos az asszisztensi közreműködés.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben nem volt, de igazából ma sincs önálló asszisztensi képzés. Minden alapfokú tanfolyamon a játék szabályait értelmezik. tanítják meg a jelentkező jelöltekkel. Mindenki játékvezetőnek jelentkezik. Ez helyes, de a gyakorlatban egy mérkőzést három játékvezető nem vezethet. A legtöbb esetben egy fő játékvezető és két fő segítő asszisztens működését írja elő a szövetségi szabályzat. A mérkőzésre történő küldésből levonható az a téves következtetés, hogy az asszisztensi jelölésnél háttérbe szorultak a játékvezetővel szemben. Pedig a játékvezetőt általában a gyakorlottabb sportemberekből jelölik ki, akik maguk is asszisztensek voltak vagy később megint lesznek egy másik mérkőzésen.
Mérkőzések ezrei igazolják, hogy a megfelelően képzett asszisztensek segítségével /bizalom, Összeszokottság, alázatos együttműködés/ a játékvezetők általában értékesebb, megbízhatóbb, jobb, színvonalasabb, megnyugtatóbb teljesítményt képesek nyújtani.
Az asszisztensek jelenlétével kiegészül a játékvezető látása egy-egy esemény biztonságosabb megítélésénél /les, büntető, bedobás, szöglet stb./.
Az MLSZ Játékvezető Testület-ének elnöksége 1993-ban, a FlFA körlevele alapján létrehozta a Nemzeti Bajnokság asszisztensi keretét, külön megjelölve a FlFA keretbe tartozó asszisztenseket.


Az asszisztensi keretbe kerülés kritériuma az volt, hogy a játékvezető a továbbiakban:
- lehetőleg asszisztensként /segítőként/ tevékenykedjen.
- kivételes esetben, mint játékvezető működjön.
A nemzetközi és a magyar játékvezetés gyakorlatában is volt már néhány olyan időszak, amikor önálló asszisztensi keretet foglalkoztattak. Ezt a ..kísérletet" rövidebb-hosszabb idő után minden esetben megszüntették, aminek az igazi oka az volt, hogy az adott korszakban a meghatározott szabályok, az alkalmazott játékvezetői gyakorlat igazán nem tette lehetővé az asszisztensek szükségszerű ..kibontakozását", esetleges önállóságát.
Az asszisztensi keret kialakításánál igen sok kérdés merült fel:
- kik legyenek az asszisztensek.
- miért ők legyenek azok.
- önkéntes vagy központilag kijelölt sportemberek legyenek.
- csak asszisztensi feladatot lássanak el, vagy vezessenek is mérkőzést,
- alacsonyabb osztályban vezethetnek-e mérkőzést?
- hasonló elbírálás alá essenek-e a nemzeti bajnokságban besoroltak és a FIFA asszisztensi keret tagjai,
- lehet-e visszaminősíteni a vezetői keretbe,
- oktatásuk, képzésük, ellenőrzésük, értékelésük új elveket, elgondolásokat vetett fel.
A keretbe kerülést megelőzően a játékvezetőkkel személyes elbeszélgetést hajtott végre a JT elnöksége, ahol értékelték a kiválasztott játékvezető addigi tevékenységét, majd felajánlották az asszisztensi keretbe jutás lehetőségét.
Az asszisztensi keret felállítása értelemszerűen nem volt egyszer feladat, akit felkértek a keretben történő működésre esetenként nem értette meg, hogy miért pont őt kérték fel. Előfordultak sértődöttségek, de a kompromisszumok sokasága lehetővé tette a keret felállítását.


Egy kompromisszum a sok közül:

Dr. Bozóky Imre ebben az időben került fel az NB.l. osztályba, három NB.l.-es mérkőzés leve- zetése után vállalta csak el az asszisztensi keretbe való besorolást. Milyen jól tette, hiszen az egyik legeredményesebb asszisztensi sportpályafutás részese lett Hamar László társával együtt, amikor Puhl Sándor partnereként kiemelt minősítésű mérkőzéseken működtek együtt, hazai és nemzetközi mérkőzéseken mindenki közmegelégedésére.
Természetesen a keret felállításával nem szabad abba a tévedésbe esni, hogy az asszisztensi tevékenységgel egyszerre kizáródik minden tévedés, vagy tévedési lehetőség. Szó sincs erről. A képzettebb asszisztens csak az egyik feltétele a jobb, magasabb színvonalú játékvezetésnek.
Az asszisztensi keret kialakítása új helyzetet teremtett az ellenőrzésben, az oktatatásban is.
A szabálykönyvek kiegészítő magyarázatai, az elkészített és forgalomban levő segédanyagok, tanulmányok, jegyzetek egységes szerkezetbe foglalva értelmezték a játékvezető és az asszisztens feladatait, együttműködésük rendjét.
Az új helyzet megköveteli a játékvezetői tevékenység színvonalának emelése érdekében, hogy az asszisztensi működést összefoglalóan ismertessem, igyekezve teljes egészében felszínre hozni a szükséges ismereteket, az elérendő cél érdekében.
Az ismertetés nem tér ki azokra az asszisztensi feladatokra, amiket az egyes szabálypontok értelmezésénél már leírtam.
Az elérendő cél, hogy minden működő játékvezető és asszisztens legyen tisztába, ismerje meg az egységes asszisztensi jelzéseket, a feladatok fontosságát. Működésük során szerezzenek megfelelő gyakorlatot, cselekedeteiket azonos elvek irányítsák, adott esetekben pedig a megállapodás szerinti azonos jelzési módot alkalmazzák, bármilyen mérkőzésen, bárhol az ország területén, vagy a nemzetközi porondon.
Az asszisztensek működésével kapcsolatos különböző téves nézetekkel, előítéletekkel végleg le kell számolnunk. A felületesen gondolkodók, az asszisztensi tevékenység tartalmi valóságát nem ismerők hajlamosak arra, hogy szakmai fontosságát lekicsinyítsék.
Sajnos maguk a játékvezetők is hajlamosak arra, hogy egyéni érdekből, esetenként kollektív megfontolásból téves nézeteket, előítéleteket alakítsanak ki, terjesszenek a játékvezetők, az ellenőrök között az asszisztensi tevékenységgel szemben.

-Úgy ítélik meg, hogy az asszisztens:
- munkája tizedrangú, szükséges rossz,
- kisegítő funkciója alantas, megalázó, nincs becsülete,
- küldése a képességek lebecsülése, mivel a tevékenység lényegesen könnyebb feladat, mint a játékvezetés, "csak" kiegész1tő funkciója van.
Ezen megállapítások elraktározásával az asszisztensek olyan mély, pszicholágiai hatás alá kerülnek, hogy szakmai feladataikat esetenként kedvetlenül, kényszeredetten látják el, ami a hibák számát csak fokozza.
Ez a helytelen nézet a labdarúgás őskorából maradt vissza, amikor az asszisztensnek tényleg nem volt más feladata, mint beinteni, jelezni, amikor a labda áthaladt a határvonalak valamelyikén. Arra azonban már nem gondolnak, hogy azóta forradalmi átalakuláson ment keresztül a labdarúgás, és ez az átalakulás nemcsak a mérkőzések képét változtatta meg, hanem nagymértékben megváltoztatta és kialakította a tartalmasabb asszisztensi közreműködést is.
Amióta a labdarúgás mérkőzések irama hihetetlenül felgyorsult, a taktikai rendszerek alkalmazása általánosan jellemző lett, szinte az egész játékteret felhasználva folytatnak a csapatok egymás ellen küzdelmet, természetesen megváltozott a játékvezetés szerepe is.
Ez a változás igényelte, tette szükségessé az asszisztensek nemzeti, és nemzetközi keretének összeállítását, valamint a közreműködő feladatok tényleges kibővítését.
A mérkőzést természetesen ma is a játékvezető vezeti, de éppen a játék forradalmi változásainak eredményeképpen, elengedhetetlenül fontos szerepet kapott az asszisztens, aki a játékvezető munkájában a segítőtárs szerepét tölti be.
Az igazán sportszerűen gondolkodó játékvezető szemében mindig az a feladat a legnagyobb, legszebb, amelyet éppen meg kell oldania, mert jól tudja, hogy a tökéletes asszisztensi segítség pontosan olyan nagy és megbecsülést érdemlő teljesítmény, mint bármilyen "nagy" mérkőzés levezetése. Egyszerűen azért, mert a szabályszerűen, hibamentesen eljáró asszisztens munkája megnöveli a játékvezető szakmai munkájának értékét.



A játékvezető és az asszisztens tevékenysége bizalomra épülő cselekmény:
A játékvezető és az asszisztens zavartalan és eredményes együttműködésének egyik alapja a bizalom, amit a játékvezető az asszisztensnek a mérkőzés kezdetekor azért előlegez meg, mert feltételezi, hogy lelkiismeretesen, tehetsége és tudása legjavát nyújtva igyekszik majd segítőtársaként működni.
A játékvezető elvárja az asszisztenstől, hogy a mérkőzésen képességeinek maximális aktivizálásával segítse sporttevékenységét. Ezért fordulhat elő, hogy a játékvezető csak igen kivételes esetben bírálja felül asszisztensét egy esetlegesen helytelen intés alkalmával.
Persze ez a nézet helytelen, mert megalkuváshoz vezethet. Felül kell bírálni az asszisztens téves jelzését, ha a játékvezető pozíciójából, meggyőződéséből úgy ítéli meg, hogy a jelzés helytelen volt. A szünetben vagy a mérkőzés végén megbeszélik a tévedés, a felülbírált cselekedet okát, hogy a későbbiek során, ha lehetséges, akkor ne forduljon elő hasonló, ellentétes cselekedet.
Bajtársiatlan, lelkiismeretlen, aki visszaél a bizalommal s megfeledkezik kötelességéről, mert elmerül a mérkőzés szemlélésében. Nem kevés azoknak az asszisztenseknek a száma, akik hivatásukat összetévesztik a nézők szerepével, és a szurkoló szemével nézik a mérkőzést.
Ez a magatartás igen nagy veszélyekkel járhat, nemcsak az asszisztensre, hanem a játékvezetőre nézve is, de akadályozhatja a mérkőzés szabályszerű, sportszerű lefolyását, mert a mérkőzésen nézőként viselkedő asszisztens figyelmetlenné, késlekedővé, bizonytalanná, kapkodóvá válik,
1amivel nagy bajok okozója lehet. Minden asszisztensi feladatot ellátó sportembertől elvárható, hogy tehetségének és tudásának legjavát nyújtsa a mérkőzésen. A tökéletes asszisztensi munka megbecsülést, elismerést érdemlő teljesítmény. A jó asszisztensi feladatvégzést a külső szemlélő is elismeri, tapsával, sportszerű vélemény nyilvánításával.



Az együttműködés gátja a sértődöttség:
Beszélnünk kell az asszisztensek legveszélyesebb, legtöbb bajt és kellemetlenséget okozó típusáról a sértődött asszisztensről. A sértődős magatartási forma főleg a közszereplés kezdeti időszakára jellemző, egy játékvezetői felülbírálat után az asszisztens úgy megsértődik, hogy az maga a csoda. Ha ilyen "sértődős" asszisztens jelzését a játékvezető felülbírálja, vagy nem veszi észre pillanatnyi hangulati állapotát, akkor máris kész a baj, a felülbírálást személyes sértésnek tekinti.
A gyakorlat során alakul ki, hogy ki lesz jó asszisztens, és ki marad "csak" az asszisztens szintjén.
Minden asszisztensnek tisztában kell lennie azzal, hogy ha a játékvezető felülbírálta jelzését, akkor azt úgy kell tekintenie, hogy a játékvezető jobban látta, jobban koncentrált az adott eseményre. A bizalmat elősegítve a játékvezető kézfelemeléssel, esetleg hangadással is/ "Köszönöm"/ jelezze társának, hogy "bocsánat de így láttam", az asszisztens is emelje fel a kezét "oké elfogadom", vagy csak egyszerűen végezze tovább feladatát. Az alkalmazott mozdulatsor jelzi, hogy egyformán átérzik a játék lényegét és egymásrautaltságukat.
Az együttműködés tekintetében nem szükséges bizonygatni, hogy a sértődöttség mennyire elitélendő, mennyire helytelen álláspont, hiszen a játékvezetőnek nemcsak jogában áll felül- bírálni az asszisztenst, hanem kötelessége is, s ezt a tényt az asszisztens véleményalkotás nélkül köteles tudomásul venni! A játékvezető is tévedhet, az asszisztens sem csalhatatlan!
Ezt figyelembe kell venni, amikor a játékvezető él a felülbírálat jogával, de semmi esetre sem szabad sértésnek tekinteni a döntést, még akkor sem, ha véletlenül az asszisztensnek van igaza!

Mérkőzés előtti felkészülés:

Csak az az asszisztens felelhet meg a sportjáték követelményeinek, aki megfelelő módon felkészül feladatának ellátására.
Az asszisztens is felelősségteljes sportmunkát végez, tehát neki is, mint a játékvezetőnek, alaposan fel kell készülnie minden sporteseményen való közreműködésre.


Sportszerű életmód:

A mindennapi magánélet tulajdonképpen két fő részre bontható. az egyik a család. a másik a munkahely.
Az asszisztens magánélete és az abban történő változások döntő kihatással vannak jelen mindennapi tevékenységében.
Polgári foglalkozása is megköveteli. hogy sportszerű életet éljen. Az asszisztens, sportbeli tevékenységén túl közéleti tevékenységet is folytat. Sportbeli működése során az adott közösség /falu, város, megye, ország, világ/ előtt tesz tanúbizonyságot felkészültségéről. Működése során reflektorfénybe kerül , ha elismeri, ha nem, akkor is így van -, véleményalkotást vált ki. iránymutatást ad, felkorbácsolja a Ielki nyugalmat, beszélnek róla. Általában bírálatot kap a közösségtől, működésének szakszerűségét csak a szakemberek tudják biztonságosan megítélni. A laikusok csak bírálni tudnak, azt is csak azért, mert nem kell felelősséget vállalniuk véleményük után.
A választott közéleti tevékenység hatásai akaratlanul is megjelennek a család és a munkahely mindennapi perceiben, örömeivel, bánataival együtt. Ez fordítva is igaz, tehát az asszisztens sportbéli működésére is szorosan visszahatnak a magánéletben történt események. az ott szerezett örömök, a zavaró körülmények döntő hatással lehetnek sporttevékenységére.
Az asszisztens családi életének kiegyensúlyozottnak, megértőnek, támogatónak kell lennie. A mérkőzés előtti napok harmonikus nyugalma. a családi béke, a kiegyensúlyozott, zavartalan pihenés nagymértékben megnöveli az asszisztens eredményes teljesítményét.
Nem engedhetők meg a magánéletbeli kilengések. A mai rohanó gazdasági életben társadalmi tevékenységet vállaló asszisztens számoljon a napi feszültségek hatásaival /agresszió, elégedetlenség, sikertelenség, stb./, amelyek a nem elég pihenés következtében figyelmetlenséget, pontatlanságot /elkésik, elfelejt elmenni a mérkőzésre/ hordoznak magukban. Tehát a munkahelyi problémákat is ki kell pihenni. Itt is megállapíthatom, akárcsak a játékvezető magánéletének elemzésénél, hogy a sikeres sportbeli tevékenység visszahat a munkahelyi zavarok megoldhatóságára.
Az a segítő, aki a mérkőzés előtti napokban nem természetes módon fáradt el, mert pl. mélyen a pohár fenekére nézett. az számoljon a tévedés, a lemaradás, a gyenge teljesítmény nyújtására. Mérkőzésre történő menet közben felvett "célzóvíz" alkalmazása helytelen, mert feloldja azokat a koordinációs szabályozó agyi idegek vezérlési funkcióit, ami nem természetes velejárója a határozott döntéssel járó felelősség vállalásnak. Az ilyen sportszerűtlen magatartás rákényszerítheti a játékvezetőt, hogy olyan felelősséget is felvállaljon, ami nem az övé, így később lelkiismereti problémái keletkezhetnek, ami megalkuváshoz, vagy még súlyosabb problémákhoz vezethet. Az a sportember, aki testileg, lelkileg felkészült hosszantartó, kimagasló teljesítményt tud nyújtani. Minden ember, így az asszisztens is, tevékenysége során megmutatja egyéniségét, magánéletbeli tükörképét is.

FORRÁS: Hornyák Lajos: A labdarúgás szabályai; ISBN: 963 202 807 4

 
 

 

Profilkép


Elérhetőség

Admin

9400. Sopron
Ferenczy János utca. 2.

soproni.jatekvezetok@gmail.com

Levelezőlista



Statisztika

Online: 1
Összes: 106666
Hónap: 2273
Nap: 49