Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Büntetőrúgás

2012.06.30

A büntetőrúgás szabályával e pontban nem kívánunk foglalkozni, azt a szabályoknál elolvashatod.


A büntetőrúgás az edző szemszögéből:
A mérkőzésre felkészített csapat minden idegszálával az előírt cél vagy eredmény elérésére törekszik. A cél érdekében esetenként figyelmetlenségből, vagy szándékos cselekmény következtében a büntetőterületen is bekövetkezhet olyan szabálysértés, amit a játékvezető az egyéb figyelmeztetés mellett közvetlen szabadrúgással büntet, amire a szabályi előírás büntetőrúgást írt elő.
A játékvezető ítélete váratlan körülményekbe taszítja az edző csapatát, ami igen erős ellenállásba ütközik a játékvezetővel szemben. A sportszerűen felkészített csapat erkölcsileg képes feldolgozni a váratlan esemény miatt megítélt büntetőrúgás várható következményeit. Gyakorlati tapasztalat, ha az edző megfelelő sportkultúrával rendelkezik, és képes játékosainak cselekményét, a bekövetkezett eseményeket objektíven megítélni, akkor ha mérgelődve is, de elfogadja a játékvezető szabályszerű eljárását. Ha az edző kevésbé rendelkezik objektív ítélőképességgel, akkor csak a vereség miatti jövedelem kiesés forog lelki szemei előtt, és véleményével a játékvezetőre igyekszik hárítani csapata gyenge szereplését.

 


Magyarázatok a büntetőrúgáshoz:
Büntetőrúgást a játékvezető akkor ítélhet, ha a játéktéren a labda játékban van és a közvetlen szabadrúgást igénylő szabálysértés. a sportszerűtlen cselekmény valamelyik büntetőterületen történt. Büntetőrúgás csak annak a csapatnak a játékosa ellen ítélhető, akinek a büntetőterületén követték.
A büntetőrúgás kemény büntetés, mert nem egyszer meghatározza a mérkőzés végső kimenetelét. Eldönthet bajnokságot, vagy kiesést jelenthet. örömet vagy bánatot vált ki. nyereséghez juttat vagy veszteséget okoz. Az ítélet meghozatala szempontjából teljesen közömbös, hogy a cselekmény a kapu közvetlen közelében, a büntetőterület egy távolabbi pontján, gólhelyzetben vagy sem, illetve milyen mérkőzésállásnál, a mérkőzés hányadik percében történt. A szabály szigorú előírásokat tartalmaz a végrehajtással kapcsolatban, mert a büntetőrúgásnak az elkövetett cselekmény súlyosságához mérten, valóban büntetésnek kell lennie. A büntetőrúgás megítélése nem mentesíti a játékvezetőt az alól, hogy a vétkes játékost - az elkövetett cselekmény függvényében - szóban megintse, sárga kártyával figyelmeztesse, vagy piros kártya felmutatásával kiállítsa. Amikor a szabálytalanság a büntetőterület oldalvonalának közelében történt és az nem meggondolatlan, indokolatlan mértékű erőbevetéssel történő buktatás, gáncsolás, hanem egy rossz ütemben végrehajtott szabálytalanság volt, akkor a büntetőrúgást meg kell ítélni, de elégséges a szóbeli megintés.
Amennyiben a buktatás, gáncsolás vigyázatlan, meggondolatlan vagy indokolatlan mértékű erőbevetés következménye volt, akkor a büntetőrúgást meg kell ítélni, de nem maradhat el a sárga kártyás figyelmeztetés.
Ha mindez a szabálytalanság a támadó játékos csapatát meggátolja abban, hogy közvetlenül gólt érhessen el, akkor a szabálytalankodó játékost piros kártyával ki kell állítani, és a büntetőrúgást meg kell ítélni.
A játékvezetőnek a rúgás végrehajtására adott sípszó előtt meg kell győződnie arról, hogy:
- a labda a büntetőponton van,
- megtörtént a rúgó játékos azonosítása,
- a védőcsapat kapusa a kapuvonalon a kapufák között áll,
- és a rúgó játékossal szemben helyezkedik el,
- a többi játékos a játéktéren,
- a büntetőterületen kívül, -a büntetőpont mögött,
a labdától legalább 9,15 rn távolságra van.

 


A büntetőrúgással összefüggő meghatározások:
A büntetőrúgást rögzített helyről, a büntetőpontról kell elvégezni.
A végrehajtó játékos tehát nem helyezheti máshová a labdát még akkor sem, ha pl. a büntetőpont helyén víztócsa, vagy mélyedés van. Akkor kerül szabályosan játékba a labda, amikor sípszó után a labdát előre elrúgták és elmozdult.
A büntetőrúgást a vétlen csapat bármelyik játékosa elvégezheti, aki hivatalosan a játéktéren tartózkodik, tehát a kapus is. A végrehajtó játékost egyértelműen azonosítani kell, hogy a kapus számára világos legyen a rúgó személye
A büntetőrúgást végző játékosnak a végrehajtást elrendelő sípszóig a büntetőterületen vagy a 9,15 méter sugarú körívben kell tartózkodnia. A sípszó után kiléphet a körívből, hogy nagyobb távolságból futhasson neki a labdának. Nem kérheti azonban, hogy az ellenfél játékosai ehhez szabad nekifutási pályát engedjenek. Viszont a játékvezetőnek biztosítania kell, hogy az ellenfél játékosai ne akadályozzák sportszerűtlenül a nekifutó játékos mozgását.
A büntetőrúgást végző játékosnak a labdát előre, az ellenfél kapuvonalának irányába kell elrúgni. Ha az alapvonallal párhuzamosan vagy hátrafelé végzi el a rúgást, akkor a büntetőrúgást meg kell ismételni, a rúgó játékost szóban meg kell inteni.
A büntetőrúgást végző játékos nekifutás előtt vagy közben cselezhet, megtévesztheti a kapust,
pl. lépésváltással vagy úgy, hogy az egyik sarokra néz, és a másik irányba rúgja a labdát.
Tilos azonban a nekifutásban megállni, a lendületet megszakítani, vagy rúgó mozdulattal a kapust megtéveszteni, hogy az erre reagálva elmozduljon, majd a labdát a kapu ellenkező sarkába rúgni.
Ha a büntetőrúgást a rendes játékidőben hajtják végre, akkor közvetett módon is el lehet végezni, le lehet passzolni. Ilyenkor is az ellenfél kapuvonalának irányába kell elrúgni a labdát.
Ennek az a magyarázata, hogy amikor a labda játékba kerül, már bármely játékos beléphet a büntetőterületre és megjátszhatja a labdát.
A kapusnak a kapuvonalon a kapufák között kell állnia, testével mozoghat, kezével zavaró mozdulatokat tehet, de lábával csak a labda elrúgása után mozdulhat el.
Egy-egy büntetőrúgásnál bármelyik mezőnyjátékos helyet cserélhet a kapussal. A cserét minden esetben be kell jelenteni a játékvezetőnek. A büntetőrúgás védésére beállt mezőnyjátékos addig számít kapusnak, amíg a szabályos „visszacserélés " nem történt meg.
Ha a büntetőrúgásból gól esett, a labda a kapu mellé, fölé vagy szögletre kerül, akkor az eredeti kapus visszacserélhető, de csak az előbb rögzített feltételekkel. Ha azonban a rúgás következtében a labda játékban maradt, akkor a cserét csak a következő játékszünetben lehet végrehajtani, amikor a labda nincs játékban.
A büntetőrúgásokat szinte minden esetben, kevés kivétellel, szabálytalan körülmények között hajtják végre. A rúgó játékossal azonos időben, a sípszó elhangzása után, néha még előbb ér a labda közelébe a rúgó játékos társa, vagy ellenfele. Minden játékosnak a játéktéren, a büntetőterületen és a köríven kívül, a büntető ponttal egyvonalban vagy mögötte, de a labdától legalább 9, 15 méter távolságra kell elhelyezkedniük. A játékvezető testbeszédének alkalmazásával ne mulassza el figyelmeztetni a játékosokat arra, hogy az elrúgás pillanatáig kötelesek biztosítani a 9,15 méteres távolságot, és nem léphetik át a szabályban rögzített vonalhatárokat. Az így eltelt néhány másodperc megfelelő lehetőséget biztosít a koncentrálásra és arra, hogy lehetőleg szabályos körülmények között tudják a büntetőrúgást végrehajtani.
A játéktéren kívül senki nem helyezkedhet el. Ha a játéktéren kívül elhelyezkedett játékos a játékvezető felszólításának nem tesz eleget, és nem tér vissza, akkor figyelmeztetni kell. Ismétlődés esetén ki kell zárni a játékból.

 


A játékvezető:
Helyezkedésével törekedjen arra, hogy figyelemmel tudja követni az esetleges szabálysértéseket. A szabály különböző rendelkezéseket tartalmaz a vétlen csapat valamennyi játékosára az elrúgás előtti, illetve utáni, vagy magának a rúgást végrehajtó játékosnak a végrehajtással kapcsolatosan elkövetett szabálysértéseire. Ezek a rendelkezések érvényesek a vétkes csapat játékosaira, vagy a kapus által elkövetett szabálytalanságokra is. Bünteti a sportszerűtlenséget, nem engedi egyik csapatot sem jogosulatlan előnyhöz jutni, de engedi az előnyszabály alkalmazását.
Ha a játékvezető büntetőrúgást ítél, és a kapus nem hajlandó az előírt helyen - a kapufák között, a kapuvonalon - elhelyezkedni, akkor a játékvezető szólítsa fel őt, hogy viselkedjen sportszerűen és foglalja el a helyét.
Ez az egyetlen eset, amikor a játékvezető meghatározhatja a kapus helyét a játéktéren.
Ha ez a felszólítás eredménytelen marad, mert a kapus ..tiktakozik" az ítélet ellen, akkor a játékvezető forduljon a csapatkapitányhoz, hogy valaki foglalja el a kapus helyét. Abban az esetben, ha ez sem hoz eredményt, akkor közölje a csapatkapitánnyal, hogy 5 perc várakozási idő után a játékot véglegesen beszünteti. Üres kapura nem szabad a büntetőrúgást végrehajtani.

Szabálysértés Rúgás eredménye Ítélet
A támadójátékos a labda játékba kerülése előtt befut a büntetőterületre gól ismétlés
  nem esik gól, melé, fölé száll kirúgás
  kapus kivédi a labdát folytatódik a játék
  kapus szögletre üti a labdát szögletrúgás
  a labda a kapufáról, keresztlécről visszapattan a játéktérre közvetett szabadrúgás a védő csapat javára
Védőjátékos a labda játékba kerülése előtt befut a büntetőterületre gól gól
  nem esik gól ismétlés
A kapus a rúgás elvégzése előtt előrelép a kapuvonalról gól gól
  nem esik gól ismétlés
A védő játékos a labda játékba kerülése előtt befut a büntetőterületre és a kapus is előrelép mellé száll a labda ismétlés
  kapus véd ismétlés
  a labda a kapufáról, keresztlécről visszapattan a játéktérre ismétlés
támadó- és a védőjátékos belép a büntetőterületre gól ismétlés
  nem esik gól ismétlés
A végrehajtó játékos újta megjátssza a labdát a labda a kapufáról, keresztlécről visszapattan a játéktérre közvetett szabadrúgás a védő csapat javára
A végrehajtó játékos sportszerűtlen cselezés után végzi el a büntetőrúgást gól ismétlés
  nem gól kirúgás vagy szögletrúgás
  kapusról, kapufáról a játéktérre pattan közvetett szabadrúgás a védő csapat javára
Nem az előre azonosított személy végzi el a büntetőrúgást gól ismétlés
  nem gól ismétlés
A végrehajtó játékos szabályos elrúgás után követ le szabálytalanságot gól közvetett szabadrúgás a védő csapat javára
  nem gól folytatódik a játék
A végrehajtó játékos hátrasarkalja a labdát   ismétlés
Az elrúgás után a labdát idegen szamély megállítja labda a kapu felé tart ismétlés
A labda a végrehajtás után, mielőtt azt bármelyik játékos érintette volna, kipukkad   ismétlés
A labda a végrehajtás után a kapufán vagy keresztlécen kipukkad   labdaejtés

Ha a mérkőzés első vagy második félidejét büntetőrúgás elvégzése, megismétlése céljából meghosszabbítják, akkor ez a hosszabbítás és a büntetőrágás befejezésének pillanatáig tart, tehát addig, amíg a játékvezető eldönti, hogy gól esett-e vagy nem. A büntetőrúgás végrehajtása során nem állhatnak a védők és a támadók a büntetőterület köré, csak a kapus, a rúgó játékos és a játékvezetők tartózkodhat az időn túli büntetőrúgás esetén a helyszínen.
Gól esik akkor, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon:
- közvetlen büntetőrúgásból,
- a kapufáról vagy a keresztlécről a kapuba pattanva;
- úgy, hogy a kapus érinti vagy megjátssza, de a kapuba kerül,
- a büntetőrúgás szabályos körülmények között lett végrehajtva.

Az első félidőt vagy a mérkőzést azonnal be kell szüntetni, amikor a labda a kapusról, a keresztlécről vagy a kapufáról kipattan, vagy a játékvezető a döntést meghozta.

 


A játékvezető tevékenysége büntetőrúgásnál:
A hazai és a nemzetközi játékvezetésben sincs egyértelmű gyakorlat, ezért a büntetőrúgási ítéleteket befolyásolja az a szabályfelfogás, értelmezés, amelyet a nemzeti bajnokságokban követnek.
Azok a játékvezetők, akik engedik a férfias, kemény játékot, akik feleslegesen nem avatkoznak a játékba, nem ítélnek könnyelműen büntetőrúgást, de nem hagyják büntetlenül a büntetőterületen elkövetett szándékos, vigyázatlan, vagy meggondolatlan szabálysértéseket.
Az a jó gyakorlat, ha a játékvezető mérlegelés nélkül megítéli azokat a szabálysértéseket, amelyek a védőjátékosok büntetőterületén történnek.
A büntetőterületen elkövetett szabálysértések miatt megítélt közvetlen szabadrúgást a játék- téren is meg kell ítélni.
Az érdekeltek helyzetéből adódóan mindig voltak és mindig lesznek vitatott 11-esek. A játékvezető a tévedés elkerülése érdekében csak akkor tud biztonságos ítéletet hozni, ha eseményközelsége biztosított, helyezkedésével eleget tud tenni a közélátás feltételének, és az adott oldalon helyezkedő asszisztens kifogástalan segítségnyújtást biztosít a megbeszéltek, az összműködés szerint.
Előfordulnak persze "határesetek", elsősorban a "tetthely" elbírálásakor. Méltatlan, indokolatlan, kapkodó, sértő intézkedés, döntés a játékvezető részéről, ha a büntetőterületről, a "tetthelyről" kiviszi a labdát.
Hibás, elhamarkodott, túlbuzgóságot tükröző magatartás, ha egy támadójátékos büntetőterületen kívüli gáncsolásáért, annak "ügyeskedése" miatt ítél büntetőrúgást a játékvezető. Előfordul olyan játékvezetői magatartás /hibás gondolkodás/ is, amikor az asszisztensekkel egyértelműen közli, hogy a büntetőterületen történt események megítélésénél nem kíván segítséget kérni.
A könyv írójának gyakorlata szerint a labdarúgás felgyorsult irama ma már megköveteli az asszisztens felelősségteljes, mértéktartó közreműködését a büntetőterületen, a büntetőterületen kívül, de határesetben elkövetett szabálytalanságok biztonságos megítélésénél. A büntetőrúgás csak akkor ítélhető, ha a labda játékban van.
Ha a büntetőterületen közvetlen szabadrúgással büntetendő szabálysértést követnek el, akkor a játékvezető sípszava után büntetőrúgás következik.
A sípszó mellett a játékvezető kiegészít jelzést is alkalmaz. Kinyújtott karral, zárt tenyérrel, tenyerét lefelé fordítva a büntetőpontra mutat. A kar szögállása függ a játékvezető és a büntetőpont távolságától, de minden esetben a váll magasságától lefele a büntetőpontra irányuló legyen.
A játékvezető gyors mozgással közelítse meg a büntetőpontot, vagy olyan mozgást alkalmazzon, ami kétség nélkül a büntetőrúgás megítélésére utal.

 


Mérkőzés előtti megbeszélés:

- ha a szabálysértés olyan esetben következik be, amikor a játékvezető elöl takarva van az esemény, akkor a megbeszéltek szerint az asszisztens adjon kiegészítő jelzést /egyéb szabálysértés, kezezés történt a védő vagy a támadó részéről/. Jelzésével mutassa meg a helyes irányt is.
- ha a büntetőrúgás megítélésénél a vétkes csapat játékosai kérik, hogy az asszisztenssel konzultáljon a játékvezető, akkor az asszisztens a játékvezető kérdésére „Ugye büntető volt?", igenlő fejbólintást alkalmazzon, vagy röviden válaszoljon: „Igen", „Nem",
- az asszisztensek tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a támadástól távolra kerülő játékvezetőnek világosan, érthetően, megfelelő rejtettséggel adjanak kiegészítő jelzést, hogy a közvetlen szabadrúgás helyét pontosan képes legyen meghatározni,
- helyezkedésükkel tegyék lehetővé a kiegészítő információk biztosítását a büntetőrúgás során /gól, szabálysértés a játékvezető háta mögött stb./,
- segítségadásuk az ismert jelzések alkalmazásával határozott, megfelelően gyors, világos és szabályszerű legyen.

 


Együttműködés büntetőrúgásnál:
Egy gyors ellentámadás alkalmával előfordulhat olyan helyzet, amikor a játékvezető lemarad, és ilyenkor egy-egy szabálysértés helyének pontos megítélésében bizonytalanság léphet fel. Ennek feloldásához tud az asszisztens igen hasznos segítséget nyújtani a szabálysértés helyének pontos megállapításánál. A szabálysértés helyének megítélésénél, hogy az a büntetőterületen belül vagy kívül történt, az asszisztens feltűnés nélkül a kezében, alaphelyzetben tartott zászlót az oldalvonallal párhuzamosan, csuklóból vízszintesen megemeli, és teste előtt a megfelelő irányba fordítja, aktívan törekedve a szemkontaktusra.
Ha a játéktér felezővonala felé mutat a lobogós rész, akkor a büntetőterületen kívül történt a, ha a kapu felé, akkor a büntetőterületen történt a szabálysértés.



Együttműködés büntetőrúgásnál:

A nemzetközi játékvezetői gyakorlatból megállapíthatjuk, hogy büntetőrúgáskor az asszisztens bemegy a kapuvonalra, a kapuelőteret határoló, az oldalvonallal párhuzamos vonal találkozásához. Aktív együttműködése lehetőséget teremt a felső kapufáról levágódó labda pozíciójának megállapítására.

Az ellenőr feladata a szabálypontnál:
Az ellenőr köteles megállapítani, hogy a játékvezető azonos mértékben bírálja-e el a szabálysértéseket a játéktéren és a büntetőterületen. Az ítéletek meghozatalánál figyelemmel kell lennie a játékvezető határozottságára, következetességére, nagyvonalúságára.
A játékvezető tevékenységénél ellenőrzi, hogy:
- a büntetőrúgás megítélését zavarmentesen biztosította-e helyezkedésével, - félénken vagy határozottan cselekedett-e ítélethozatalkor .
- a szabálysértés valóban megtörtént-e, - jogszerű vagy jogtalan volt-e az ítélet.
- történt-e más intézkedés a szabálysértés miatt.
- az alkalmazott büntetés arányban volt-e a szabálysértéssel,
- történt-e jegyzetelés.
- működött-e az együttműködés.
- az öltözőbeli megbeszélésnek vannak-e észlelhető jelei,
- megfelelő szakmai színvonalon bonyolította-e Ie a büntetőrúgást. -helyezkedésével elősegítette-e a szabályszerű folyamatot.
Az asszisztens tevékenységénél ellenőrzi, hogy:
- az alkalmazott pozíció lehet6séget biztosított-e a segítségadáshoz, -kellett-e segítséget adni a büntetőrúgás megítéléséhez.
- a büntetőrúgásnál milyen pozíciót vett fel az asszisztens.
- a rúgás befejezése után milyen aktívan vette fel eredeti pozícióját.
Az ellenőrnek is figyelembe kell vennie a labda útjának irányát, megjátszhatóságát, a gól elérésének reális lehetőségét az egyéb szankciók alkalmazásánál. Ha a büntetőrúgás megítélése jogtalan volt, akkor a további intézkedések is jogtalanokká válnak. Az ellenőr köteles részletesen rögzíteni az eseményeket. hogy a játékvezetővel az öltözőben egyeztetni tudjon. Az ellenőr köteles meghallgatni a játékvezetők véleményét az esetlegesen eltérően megállapított eset



FORRÁS: Hornyák Lajos: A labdarúgás szabályai; ISBN: 963 202 807 4

 
 

 

Profilkép


Elérhetőség

Admin

9400. Sopron
Ferenczy János utca. 2.

soproni.jatekvezetok@gmail.com

Levelezőlista



Statisztika

Online: 3
Összes: 109463
Hónap: 1536
Nap: 101