Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Környezeti terhelés

2012.07.03

Környezeti terhelés

 

Saját magatartásának irányítási képessége attól függ, hogy mennyire képes a játékvezető a környezeti terhelést feldolgozni. Ez azt jelenti, hogy a játékvezető megpróbálja állandósítani képességeit a követelményekkel szemben, és így szubjektív biztonságérzete lesz.
A játékvezetőnek meg kell tanulnia azt, hogy úrrá legyen érzelmein és bírja a pszichés terhelést, bármilyen nagyságú legyen az.
A környezeti terhelés feloldásának egyik módja a fellépés biztonsága és határozottsága.
El kell sajátítani a lazítás, pihenés sajátos módjait a felkészülés során, mérkőzés előtt, alatt, után, amivel a játékvezető képessé válik folyamatosan magas szinten tartani figyelmét, fizikai erejének beosztását. Az elsajátított elmélet és a megszerzett gyakorlat, a rendszeres működés segíti kialakítani a játékvezető tűrőképességét.

A játékvezető táplálkozása:
Az egészséges táplálkozás a játékvezetők esetében is a teljesítményt meghatározó összetevők egyike, és előfeltétele az optimális teljesítmény elérésének. Itt nem csak elegendő mennyiségű kalóriáról, hanem a minőségi összetételről van szó. Mivel nincs olyan táplálék, amelyik minden szükséges anyagot egyszerre, kellő arányban tartalmazna, ezért van szükség a sokoldalú táplálkozásra. Az edzés, illetve a játékvezetés terhelésének idejétől, nagyságától és annak összetételétől függően a szénhidrátoknak komoly jelentősége van a táplálkozásban. Ugyanilyen fontos alkotóelemek a vitaminok és az ásványi anyagok. Különösen ügyeljünk a magnézium bevitelére, amely sokkal több, mint 1 00 enzim alkotórésze, és az izom összehúzódásában fontos szerepet játszik. A magnéziumhiány tünete lehet vádligörcs, idegesség, fáradtság.

A szénhidrátok fontos szerepe a játékvezető táplálkozásában:
Az egyszerű összetett szénhidrátokat cukornak is nevezzük. A legfontosabb Monosacharid a glukóz, amit a köznyelv szőlőcukornak nevez. A táplálkozás által felvett glukóz túlnyomó része vagy a vérben marad, vagy a májban és az izomban, glikogén formájában raktározódik.
A vérben található glükóz a sejtek többsége számára a legfontosabb az energiát szolgáltató anyagok közül. Pl. az agy energiaszükségletét majdnem teljesen ebből fedezi. A központi idegrendszer, tehát maga az agy kb. 120-140 gramm szőlőcukrot igényel naponta.
Minden sportteljesítménynél izommunka történik.
Egy labdarúgó mérkőzés folyamán a játékvezetők különböző gyorsasággal hosszú sprinteket tesznek meg. Ekkor a glukóz a teljesítmény-meghatározó energiaforrás. Ha a glukózt lebontja a szervezet, energia szabadul fel, ami vagy oxigén jelenlétében /aerob/, vagy oxigén jelenléte nélkül /anaerob/ történik.
A játékvezető számára a problémát az jelenti, hogy a mérkőzés iramát a játékosok szabják meg, és kérdéses az, hogy állóképessége alapján tud-e alkalmazkodni ehhez a változó igénybevételhez, ami teljesen feltöltött glikogénraktárakat igényel.
A játékvezetés színvonala nagymértékben függ ettől a két dologtól.
Az izmokban lévő glikogénraktárak vizsgálatai azt mutatják, hogy a mérkőzés előtti étkezés és a mérkőzés alatt nyújtott futásteljesítmény között közvetlen kapcsolat van.

Étkezés a mérkőzés előtti időszakban:
A glikogénraktárakat az utolsó edzés, illetve mérkőzésvezetés után fel kell tölteni olyan szénhidrátban gazdag ételek fogyasztásával, amelyek az egyenletességet is biztosítják.
Ekkor figyelembe kell venni a mindenkori edzés, illetve mérkőzés intenzitását is. Étkezés a mérkőzést megelőző időszakban. Kerüljük táplálkozásunk drasztikus megváltoztatását.
Az utolsó táplálkozás a mérkőzés előtt 3 órával történjen, mely étkezés tartalmazzon kb. 400 kcal-t, ez lehet főtt tészta vagy rizs. Az agynak óránként 8-1 0 gramm szőlőcukorra van szüksége. Az a sportoló, aki az edzést, illetve mérkőzést üres gyomorral kezdi, számíthat vércukorszintjének gyors csökkenésére, és ezáltal mintegy „provokálja” teljesítményének romlását. Ha lecsökken a vércukorszint, nagyon nehéz koncentrálni, megnövekszik a reakcióidő, lankad a figyelem.

Étkezés a mérkőzés utáni időszakban:
Eleinte a szomjúságot kortyolgatva ajánlatos csökkenteni /gyümölcslevekkel, amelyeket ásványvízzel hígíthatunk, vagy ún. energiaitalokkal/. Általában a teljes folyadékveszteséget pótolni lehet megfelelő étkezéssel. A mérkőzés utáni főétkezés ismét tartalmazzon bőségesen szénhidrátot, mivel a glikogén izmokba való bevitele a raktárak üressége folytán nagyon megkönnyített. Túlzott alkoholfogyasztás esetén azonban a regeneráció csorbát szenved.

A víz jelentősége a játékvezető táplálkozásában:
Hőmérséklet-szabályozás és folyadékbevitel:

Az emberi test belső szerveinek hőmérséklete közismerten 37 fok Celsius körül van.
Ettől eltérő értékek zavarokat okoznak. A játékvezetők szervezete különböző módon reagál a hőmérsékletváltozásokra, ami arra irányul, hogy az eredeti értékre álljon vissza. A játékvezető nagy terhelése esetén az izommunka folytán hő keletkezik, így a belső szervek hőmérséklete akár 40 fok Celsius fölé is emelkedhet. Ennek következtében a szervezet erősen izzad, mert a bőr felszínén az izzadság elpárolgása hűti a testet. Természetesen azt a levegő hőmérséklete, illetve páratartalma, a napsugárzás, a szélerősség, edzettségi állapot, ruházat és a meleghez való alkalmazkodási képesség jelentősen befolyásolja. Az izzadság létrejötte a szervezetnek nagyon fontos válasza, mert az a feladata, hogy biztosítsa az életfontosságú hőmérséklet kiegyenlítődését

A folyadékháztartás egyensúlyának zavarai:
A játékvezetőknél a meleg, párás időben előfordulhat, hogy a mérkőzés 90 perce alatt több mint 3 liter folyadékot is veszítenek. Ez megzavarja a folyadékháztartást, és számos fizikai valamint pszichikai következménye van. Mivel a szervezetből ásványi anyagok is távoznak, ezek hiánya bizonyos testi funkcióknál negatívan jelentkezik. Például megnehezíti a vér keringését, ami abban mutatkozik meg, hogy egy adott teljesítményhez a szívverések száma emelkedik, és a keringés labilissá válik. Ezen kívül a továbbizzadást gátolja, mivel a test a még benne lévő folyadékkal takarékoskodik. A hőszabályozás zavart szenved, a belső szervek hőmérséklete tovább emelkedik, a fizikai teljesítőképesség csökken. Ez a lecsökkent teljesítőképesség a kondíciót, illetve a mozgások kivitelezésének pontosságát befolyásolja. Egy túlzottan felhevült, teljesen kiizzadt játékvezető könnyen kaphat izomgörcsöt, még hőgutát is, vagy annak megelőző állapotába kerülhet.

A szomjúság fogalma:

Az elvesztett folyadékot általában gyorsan pótolni kell. A mérkőzés szünetében történő folyadékpótlás nagyon fontos a teljesítmény megtartása érdekében. Amennyiben a játékvezető a folyadékot pótolta, nem csak hogy eredeti testsúlyát szerzi ez által vissza, hanem így a szervezetben újra beindítja az izzadást, ami csökkenti a belső szervek erősen megnövekedett hőmérsékletét, és ezt kedvezően pozitívan hat a teljesítményre.
Az a mondás, hogy „ne igyál olyan sokat, mert akkor jobban izzadsz” teljesen badarság. Az ivás után fellépő erősebb izzadás ugyan igaz, de erre a szervezetnek szüksége van.
Az elfogyasztható folyadék mennyiségét a szervezet egy jól bevált mechanizmussal irányítja, amit szomjúságnak nevezünk. Minél kiszáradtabb egy szervezet, annál lassabban hagyja el a gyomrot a folyadék.
A felhevült játékvezetők általában a hűtött italokat kedvelik, mert azok frissítőlég és élénkítőleg hatnak. Pszichikai hatásuk révén sem szabad ezeket lebecsülni, de jégbehűtött, valamint a nagyon szénsavas és az alkoholtartalmú italok szóba sem jöhetnek. Ajánlatos gyorsan mozgósítható energiát bevinni a szervezetbe a folyadékkal /egyszerű és összetett cukrokat, valamint ásványi anyagokat/.

FORRÁS: Hornyák Lajos: A labdarúgás szabályai; ISBN: 963 202 807 4

 
 

 

Profilkép


Elérhetőség

Admin

9400. Sopron
Ferenczy János utca. 2.

soproni.jatekvezetok@gmail.com

Levelezőlista



Statisztika

Online: 2
Összes: 114216
Hónap: 2239
Nap: 78