Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Milyen a jó játékvezető?

2012.07.06

Milyen a jó játékvezető?

 

Szolgálatkész, segítőkész:
A játékvezető törekedjen arra, hogy társainak előzékenyen, a legjobb tudása szerint adjon segítséget minden mérkőzésen.
A játékvezető tudjon örülni társai sikerének.
A játékvezető esetenként asszisztensként is közreműködik, ezért át tudja érezni az asszisztens lelki életét. Ha az együttműködés szabályszerű, megfelel a játék szellemének, nem nagyképű, mentes a túlzásoktól, akkor a játékvezető lelki élete kiegyensúlyozott. Ellenkező esetben a játékvezető testbeszéde mutatja meg, hogy „baj van”, ingerültség, erőteljes mellkasi légzés /fúj- tatás/, mérgelődés, csapkodás, fejlógatás lesz a jellemző. A játékvezető „egyedül” vezeti a mérkőzést. A játékvezetők tisztában vannak azzal, hogy egymás nélkül csak nagyon nehezen tudnak eleget tenni a szövetségi elvárásoknak.
A szükséges mértékig legyen segítőkész a játékosokkal szemben a játékszabályok alkalmazásánál, kérdéseikre adjon rövid, érthető választ, pl. „Mennyi idő van hátra?, Ki végzi el a bedobást?”.

Állhatatos:
A játékvezető szabályismerete magas szintű, gyakorlati ismerete megfelelő.
Ennek ellenére előfordul, hogy egy-egy ítélet szabályossága megkérdőjelezhető, de nem ellentétes a szabályokkal. Ha a játékvezető következetesen, szilárdan, pártatlanul, azonos eséllyel kitart a mérkőzés ideje alatt az azonos szabálytalanságok hasonló elbírálásánál, akkor helyesen járt el. Ilyenkor az ellenőr azt jegyzi meg, hogy célszerű értelmezni a szabályokat, de a következetes ítéletek megfeleltek az elvárásoknak.

Önuralom, önfegyelem:
A játékvezető udvariassági, etikai, sportpolitikai, pszichológiai okok miatt nem teheti meg, hogy a játéktérről kiszól, kimutat az edzőnek, a nézőknek, vagy vitatkozik a játékosokkal.
Minden sportembernek rendelkeznie kell olyan magatartási tulajdonságokkal, amelyek biztosítják, hogy a közösségekben képes legyen alkalmazkodni a szokásokhoz, az elvárásokhoz.
A játékvezetőnek nem feladata, hogy kiabáljon a játékosokkal, inkább arra kell törekednie, hogy a lehető leghatározottabban, de udvariasan követelje meg a szabályszerű, sportszerű játékot.
A kifogástalan testbeszéd, a határozottság, a síp időbeni alkalmazása, a rendelkezésre álló egyéb fegyelmezési lehetőségek /szóbeliség, sárga vagy piros kártya stb./, a kultúrált viselkedés biztosítéka az önuralom, az önfegyelem alkalmazásának.

Önbizalom: Olyan sportemberi tulajdonság, mely nélkül sem az életben, sem a munkahelyen, sem a játéktéren nem lehet érvényesülni. Minden ember rendelkezik önbizalommal, van aki kevesebbel, van aki többel. A kellő önbizalom teszi lehetővé, hogy a játékvezető közszereplő legyen.
Csak az a játékvezető képes eleget tenni a játéktéren a kihívásoknak, aki bízik önmagában, saját képességeiben. Az önbizalom növelhető a szabályismeret tökéletesítésével, a gyakorlatból 1szerzett tapasztalatokkal, az alkalmazott testbeszédi jelek elfogadásának mértékéből, annak állandó gyakorlásával, a szükséges rutin megszerzésével.
Nincs két egyforma mérkőzés, mindig akad valami, ami addig még nem volt a játékvezető gyakorlatában és az előforduló azonos esetek lehetőleg azonos elbírálása is elősegíti a helyes és következetes játékvezetői stílus kialakulását. A játékvezetői magatartás kialakulásában persze szerepet játszanak az illető sportember képességei is.
Senki sem tud kibújni saját bőréből, amilyen a magánéletben, olyan a játéktéren is:
- aki az életben bátor, az a játéktéren is bátornak fog mutatkozni,
- aki az életben bátortalan, az a játéktéren is bátortalan lesz,
- aki a civil életben gyors döntéskészséggel rendelkezik, játékvezetőként is ilyen erénnyel lesz felruházva,
- aki a magánéletben is lassan, megfontoltan dönt, az a játéktéren is úgy fog cselekedni,
- aki magánéletében megalkuvó, játékvezetőként is az lesz, stb.
Az elméleti és gyakorlat; tudás ötvöződéséből alakul ki azután végső soron az egészséges önbizalom, mely a jó játékvezetői teljesítmények alapja lesz.
Ha egy játékvezető tart valamilyen ok miatt, vagy esetleg ok nélkül a mérkőzéstől, fél a rá váró feladattól, már vesztett ügye van, akár ha tudat alatti félelemérzésről is van szó, működése egészen biztosan sikertelen lesz.
Arra minden játékvezetőnek vigyáznia kell, hogy amennyire káros az önbizalom hiánya, legalább annyira káros, ha a túlzott önbizalom fölényeskedésbe csap át.
Mint az élet minden területén, itt is az arany középút a legmegfelelőbb.
Szem előtt kell tartani, hogy a játékvezető nem a mérkőzés főszereplője. A szakmai tudás táplálta önbizalom alapján meghozott jó ítéletek, az indulatok nélküli jó játékvezetői működés, mindig a kívánatos mederbe tereli a játékot.
A játékvezetőből áradó határozottság, magabiztosság átterjed játékosra, nézőre és kellemes légkört teremt.
Az egészséges önbizalom alapja a jó szellemi kondíció mellett a tökéletes fizikai felkészültség, a jó egészségi állapot, a mérkőzés előtti pihent állapot és az ideális családi háttér .

Akaraterő:
Céltudatos cselekvést jelent, ami külső /játékosok, sportvezetők, nézők stb./ vagy belső /személyiségjegyek harmóniája, gátoltsága stb./ akadályok legyőzésével jön létre, csak az emberre jellemző tulajdonság. Az akaraterő cselekvést serkent /szabályalkalmazás, a játék szellemének felismerése, határozottság stb./ vagy gátol /félelem, megalkuvás, mérlegelés stb./.
A játékvezető kényszerítheti magát, szellemi energiájának, lelki egyensúlyának mozgósításával a mérkőzés eseményeire, történéseire való koncentrálásra, vagy lelki erejének megfeszítésével visszatarthatja magát a helytelen cselekedettől /harag, bosszú, hatalommal való visszaélés, agresszivitás a közreműködőkkel szemben stb./.
Az akarat szándékos cselekvése:
- a megfigyelés,
- az emlékezet,
- a képzelet,
- a gondolkodás,
- a logikai következtetés,
- az érzelmi folyamatok,
- a cselekedet.
Az akarat a megismerési tevékenységgel gyűjt tapasztalatokat /folyamatos és nagyszámú játékvezetés/. Előfordul, hogy a mérkőzés vezetése során akadály /gyenge szabályalkalmazás, erőnlét, fegyelmezési készség stb./ merül fel, ezért a játékvezetőnek újabb akarati erőfeszítésre van szüksége, hogy az események feldolgozásával, az ok megismerésével, pót cselekedetekkel /szabálytanulás, pihenés, fizikai edzés/ képes legyen a további mérkőzésvezetéseknél hibamentesen, tudatosan cselekedni.
Az akarati erő a személyiség legbensőbb magjának, a jellemnek fontos tényezője, jellemzője:
- a szilárd értékrend,
- az élet egysége,
- az életvitel meghatározása.

Játékismeret:
A tapasztalat azt mutatja, hogy jó játékvezető általában csak abból a sportemberből válhat, aki a szükséges adottságokkal rendelkezik, és emellett nagyon alaposan ismeri a labdarúgójáték minden csínját-bínját. Rendelkezik azzal a képességgel, hogy a játékrendszerek alkalmazásánál úgyszólván előre tudja, hogy a következő pillanatokban mi fog történni.
Csakis az a játékvezető tud előre látni a játék forgatagában, aki:
- tökéletesen tisztában van a mai korszerű labdajáték taktikájával,
- aki tudja, hogy az adott helyzetben mi a természetes vagy lehetséges megoldás, mind a támadó, mind a védők szempontjából,
- aki fel tudja mérni a játékban közvetlenül érdekelt játékos viszonyát társaihoz, valamint ellenfeléhez,
- aki a pillanatok tört része alatt fel tudja mérni a távolságokat, a futó játékosok és a labda sebességét,
- aki jól ismeri a rúgás, a fejelés technikáját.
A játékvezetés lényeges eleme a csapatok taktikai elképzeléseinek felismerése, a játékrend szerek elemzési képessége, a játékhoz való alkalmazkodás képessége és a jó helyezkedés. A lestaktika alkalmazása, a területvédelem, a kontratámadásra épülő, a szoros emberfogásra épülő taktika felismerése elősegíti a játékvezető munkáját.
Lestaktikánál igen nagy szerepe van a „finomságoknak”, a labda elrúgása előtti helyezkedéseknek, a „kilépésnek”, a tétlenségnek, de megnövekszik a taktikai szabálytalanságok száma is.
Területvédelem esetén kevesebb az ember-ember elleni harca, több lesre állításra számíthat a játékvezető, mint emberfogásnál.
Szoros emberfogásnál előfordulhat a szabálytalanságok teljes „tára”, a cselekedetek felismerése, büntetése vagy az előnyszabály alkalmazása rendkívüli figyelmet igényel.
Védekező alapfelállásból hirtelen kontratámadások indításával kísérletező csapatnál is más a játékvezető módszere. Ilyenkor a játék tartósan a védekező csapat térfelén folyik, a védekező csapat sok oldaladogatással igyekszik a labdát tartani, és egy váratlan Iabda-előreadással próbálja a leshatár táján „tébláboló”, gyors emberét hirtelen indítani. Az ilyen játékmódnál a játékvezetőnek úgy kell helyezkednie, hogy legyen lehetősége előre látni, hogy a következő pillanatban mi fog bekövetkezni. Egy gyors indítással kibontakozó ellentámadásnál a játékvezetőnek törekednie kell az akcióközelségre, ezért jó rajtkészséggel, gyorsasággal, villám- gyors reakciókészséggel kell rendelkeznie, mert ha elmulasztja a helyes támadáskövetés pillanatát, akkor 30-40 méterre is lemaradhat.

Határozottság:
A játékvezetőnek a mérkőzésen ítélkezési és fegyelmezési jogköre van. A két jogkör együttesen alkotja a játékvezető hatáskörét.
A hatáskör gyakorlása mellett igen sok múlik a játékvezető fellépésén, határozottságán, korrektségén, síphasználatán is. Ennek már a mérkőzés első percétől kezdve meg kell mutatkoznia. A helyes ítéleteket a játékvezetőnek, a szabály írott és íratlan törvényeinek megfelelően, kellő határozottsággal kell meghoznia, mert csak ebben az esetben fogják ezt tőle elfogadni. A játékosok, de a közönség is inkább elfogad egy határozott téves döntést, mint egy határozatlan ítéletet.
Ha a játékos már a mérkőzés elején látja, hogy a játékvezető figyelmét a rejtett szabálysértések sem kerülik el, mert határozottan végzi a megelőző, megintő tevékenységet, akkor tartózkodni fog azok elkövetésétől, mert érzi, tapasztalja, hogy ez sem neki személy szerint, sem csapatának nem előnyös.
Ha azután a játékosok és csapatok tartózkodnak a szabálysértések elkövetésétől, ez feltétlenül a sportszerűség biztosítéka. A tekintélyt így lehet és kell megszerezni, és mindenki csakis maga tudja azt magának biztosítani. Legyenek döntéseinknél következetesek, névre, klubszínre és főleg a mérkőzés színhelyére való tekintet nélkül.

Következetesség:
A játékvezetőnek rendelkeznie kell olyan tudati, magatartási képességgel, amely egy mérkőzés keretei között azonos feltételeket biztosít mindkét csapat számára. A játékvezető is lelki ember, befolyásolják környezetének hatásai, amit igyekeznie kell szakmai tevékenysége idején kizárni. Mégis előfordul, hogy egy-egy ítélet, döntés vagy fegyelmezési módszer sajátossá válik, azaz csak most, ezen a mérkőzésen jellemző.
Ha a játékvezető rájön, hogy ítéletei, döntései „sajátosak”, de a pillanatnyi helyzet, a mérkőzés hangulata lehetőséget biztosít a „sajátosság” következetes alkalmazására, mert elfogadják, akkor a játékvezető már ne változtasson, hanem mindkét csapat játékánál ezt alkalmazza.
A következetesség, ha az nem ellentétes a szabályokkal, a játék szellemével, akkor sokkal előnyösebb, mint a kapkodó, ítéleteit minden helyzetben másként meghozó játékvezetői módszer.

Vérmérséklet:
Az egyénre, a játékvezetőre is jellemző személyi tulajdonságjegy.
A játékvezető érzelmi, akarati életét meghatározó lelki vonások összessége.
A vérmérséklet függ a neveltetéstől, idegi állapottál, a belső- és külső tényezőktől.
A külső tényezők hatása folyamatosan jelen van a játékvezető életében a családi, a munkahelyi és sporteseményi körülmények között.
A vérmérséklet meghatározza, hogy a külső jelekre hogyan reagál a játékvezető /játékosok, vezetők, nézők, asszisztens stb./.

Konkrétség:

A mérkőzésen a játékvezető csak olyan döntéseket, ítéleteket hozhat, amely konkrétan az eseménnyel kapcsolatos, amit látott. Olyan döntést, ítéletet hozni, amely ellentétes a játékhelyzettel, a játékhelyzetre vonatkozó szabályi előírással, nem megengedett. Nem megengedett az így „éreztem”, az így „gondoltam” ítélet, csak az az ítélet jogszerű, megengedett. amit a játékvezető pontosan látott.
A mérkőzésen történt eseményeket, ha szükséges, akkor a játékvezetőnek tényszerűen, időponttal megjelölve kell felírni, rögzíteni.
Mérkőzés után a versenyjegyzőkönyvbe konkrétan. tényszerűen, de röviden kell leírni azokat az eseményeket, amelyeket a játékvezetőnek a küldő szövetség részére jelenteni kell, további intézkedés céljából.

Beleélő képesség:
A játékvezetőnek fel kell ismerni az edzők taktikai megoldásait, a játékosok sajátosan alkalmazott magatartásjegyeit. Ismernie kell a fájdalom, a keserűség, a kapott gól, az öröm, a győzelem, a rúgott gól utáni megnyilvánulásokat, azok összefüggéseit, hogy megértse, átérezze a játékosok cselekedeteit.
A megértésen túl reagálnia is kell az eseményekre, reakciójának elfogadása nagymértékben függ a beleélő képességtől.
Különbséget kell tennie a fiatal, az idősebb játékos cselekedeteinek motivációinál, figyelemmel a szabályszerűségre, a tapasztalatra, az agresszivitásra, a célszerűségre.
Az emberismeret elősegíti a feszültség levezetését. a megelőzést, a megértést, az átélést, de nem zárhatja ki a fegyelmezést, a büntetést.

Gondolkodási képesség:
A gondolkodás az ember megismerő tevékenységének legmagasabb foka.
A gondolkodás nem más, mint hangtalan beszéd saját magunkkal.
A gondolkodás nem korlátozódik az érzékelésre, az észlelt dolgok /labda/ és jelenségek /a játékosok cselekedeti rendje/ felidézésére.
A labdarúgó sportjáték a játékvezetőket olyan Feladatok /szabályalkalmazás/, kérdések /mit. miért/. problémák /a játékosok, vezetők, nézők cselekedetei/ elé állítja, amelyeket nem lehet megoldani csak a labda helyzetének, a játékosok cselekedeteinek észlelésével, vagy amit korábban már észleltünk, tapasztaltunk, annak emlékezetből való felidézésével.
A pszichikum a tanult válaszok gyűjteménye és semmi több.
Sok feladatra, kérdésre, problémára a választ, a megoldást csak közvetve, ismereteink, tapasztalataink felhasználásával, következtetések és más gondolkodási /pl. elemzés/ műveletek alkalmazásával tudjuk megoldani.
A játékvezető próbáljon meg „kilépni” magából és úgy szemlélni az eseményeket, mintha kívülálló lenne. Ezt az eljárást nevezzük gondolkodásnak.
Abban az esetben, ha valamilyen kérdésre a feleletet, valamely probléma felbukkanása esetén a megoldást az észlelés, az emlékezet. a tapasztalás alapján közvetlenül megadhatjuk /ismert események, cselekvésekre kell választ adni/ , akkor nem beszélhetünk gondolkodásról.
Ebben az esetben cselekvésről beszélünk.

Cselekvőképesség:
A játékvezetőnek a játéktéren, de a magánéletben is aktívnak, cselekvőnek kell lennie.
A pozitív hozzáállás és az érzelmek feletti uralom jelentősen megkönnyíti, hogy a játékvezető maximálisan figyelni tudjon a mérkőzésen. Nem engedhető meg, hogy csak „jelenlétével” tisztelje meg a csapatokat, a játékosokat, elfelejtve azt a fontos tényezőt, hogy felelős a játékszabályok, a játék szellemének betartásáért.
Az a játékvezető, aki passzív szemlélő, maga is gátja a játéknak, szélsőséges megállapításom szerint „jobb, ha otthon maradt volna „. A legegyszerűbb viselkedéskor is az egyedi idegsejtek /neuronok/ és izomelemek fantasztikusan nagy tömege „tüzel”. A mérkőzés vezetésére felkészült játékvezető teljes idegrendszerével, izomelemeinek összességével koncentrál a várható eseményekre.
A játékvezető helyzetelemzésének rövid ideje alatt nagyszámú információt kell feldolgoznia. Sok olyan esemény van, ahol kevesebbet kell koncentrálni /tiszta, világos történések, cselekedetek/, de vannak olyan történések, amikor nagyon sok mindent kell figyelembe venni /bonyolult helyzetek, taktika, agresszivitás/ a szabályszerű eljárás érdekében. Az észlelt új jelenséget /a labda helyzetét, a játékosok cselekedetét, az edző magatartását stb./ összehasonlítja az agyban elraktározott /emlékezet/, már korábban észlelt mintákkal, és a tapasztalati /reakciók, megoldások, helyes, helytelen, jó, rossz stb./ úton szerzett információkkal. A kapott eredményt használja fel a labda helyzete, és a játékosok cselekedetének elbírálásánál, döntésénél, ítélkezésénél.
A játékvezetőre jellemző tulajdonsági jegy, az egyén biológiai jellemzője a lassú vagy gyors észlelés, az elemzőképesség, a döntéshozatal.

Térlátási képesség:
A térlátás alapvető feladata, hogy a játékvezetőt tájékoztassa a térbeni viszonyokról, különösen pedig az észlelt tárgy /labda, játékos, esemény/ irányáról, távolságáról, helyzetéről.
A játéktéren történt események megfigyelése nem csak a központi látás útján történik, látóterünk jóval nagyobb az éleslátás terénél. Ugyanakkor a látótér széleiről érkező, gyakran homályos információk a különböző mozgáscselekvéseknél döntő jelentőségűek.
A perifériás látás teszi lehetővé, hogy az oldalirányú eseményekről is folyamatosan értesüljünk. Ezért a játékvezető sporttevékenységének tanulása során fontossá válik a vizuális információk szerzésének módszere /szemforgatás, fejforgatás, visszafordulás, tengelykörüli forgás, ellépés, lehajlás, felugrás stb./, a megszerzett tapasztalatok alkalmazása és folyamatos bővítése. Csak így lehetséges a fő események, a mellék események tényleges állapotát érzékelni, és szükség esetén ítéletet hozni. A perifériás látás útján szerzett információk csak akkor értékesek, ha bele tartoznak a központi látással kapcsolatos információk rendszerébe.
A játékvezetőnek mérkőzés közben meghatározott tárgyakat /labdát/, személyeket /játékosok/, cselekedeteket /események sorrendje/ kell központi látásával ellenőriznie.

Bátorság, merészség:
Már a játékvezetői tevékenység elején szükség van a lelki bátorságra, hiszen „igazi” gyakorlat nélkül kell kiállni a játéktér közepére, és alkalmazni a „frissen” elsajátított szabályokat.
A szabályok alkalmazása, a mérkőzés vezetése sajátosan veszélyforrásokat tartalmaz /téves ítélet következménye, elfogadása, reklamálás stb./, amit át kell élni, fel kell dolgozni.
A bátorság bonyolult, összetett jellemvonás.
Bátorság ahhoz kell, hogy a játékvezető ténykedése, döntése sohase függjön a külső körülményektől /pl. a mérkőzés tétje, a mérkőzés helye, a csapatok helyezése, a közönség magatartása, az ellenőr személye stb./.
A bátorság összetevőjeként említhetem az állhatatosságot, az önuralmat, a merészséget, az akaraterőt, a határozottságot, a következetességet, az önbizalmat stb.
Bátran kell meghozni a népszerűtlen ítéleteket is.
A játékvezető az esetek túlnyomó többségében helyesen észleli az eseményeket, azokat a szabály előírásai, és szellem alapján ítéli meg akkor is, ha ehhez a „külső körülmények” nem a legkedvezőbbek. Meglátja és meghallja azt ami történik, illetve elhangzik, és mindenkor a lehető leghelyesebb döntést hozza.
A jó játékvezető helyesen értelmezi azt, hogy ő van a labdarúgásért és nem fordítva.

Döntésképesség:
A játéktéren történt esemény érzékelése és a döntés meghozatala között nagyon kevés /ezred,- tized másodperc/ időnek szabad eltelnie, azaz a játékvezetőnek gyorsan, helyesen, szabályszerűen, együttműködően kell döntenie. Az észlelt esemény időtartama, élénksége, ismerete és az egyidejűleg ható egyéb ingerek mennyisége /reklamálás, dulakodás stb./, a játékvezető egyedi tulajdonságjegyei és kialakult szokásai határozzák meg a döntésképesség gyorsaságát.
A játékvezetőnek nem áll rendelkezésére TV lassítás, videó felvétel, nincs ismétlési lehetősége. Döntésének szabályszerűnek, világosnak, érthetőnek kell lennie.
A játékvezető a sport olyan szolgálója, aki örömét leli munkájában és készséggel vállalja döntéseiért a felelősséget.
A játékvezetőknél egyformán jellemzőnek kell lennie annak a szemléletnek, amely szerint igyekezniük kell észrevétlennek maradni, és alázattal szolgálni a játékot. Nem az a legnagyobb baj, ha a játékvezető hibázik, hanem az, ha hibás felfogásban bíráskodik.
Ha nem arra törekszik, hogy védje a játékosokat, védje a játékot, védje a szabályi előírásokat, védje a játék szellemét, és közben háttérben maradjon.

Nem befolyásolható:

A kiegyensúlyozott játékvezető belső lelki világa magabiztos, nyugodt.
A játékvezetőnek képesnek kell lenni a környezeti terhelést elviselnie, megfelelő lelki hozzáállással feldolgoznia. Környezetének hatásait, a létesítménnyel kapcsolatos emlékeket, az
időjárást, a nézők, a sportvezetők, a játékosok „tiltakozó” megnyilvánulásait sportszerű módon kell kezelnie, tudva, hogy a labdarúgással együtt járó jelenségek.
Saját magatartásának, lelki egyensúlyának irányítási képessége attól függ, hogy mennyire képes a környezeti terhelést feldolgozni. Meg kell tanulnia, hogy úrrá legyen érzelmein és bírja a pszichés terhelést, bármilyen nagyságú is legyen az.

Tárgyilagos:
Tárgyilagos az a játékvezető, aki a játéktéren történt eseményeket a tényeknek megfelelően, elfogultság nélkül bírál el. A tények a valóságot, a megtörtént eseményeket tartalmazzák. A játékvezetőnek ügyelnie kell arra is, hogy a szabály előír olyan utasításokat is, amikor a kísérletnek is szerepe van /pl. megkísérelte megütni, vagy megkísérelte leköpni stb./.
A szabályokban rögzített tények, a gyakorlatból szerzett hiányos ismeretek befolyásolják a tárgyilagos ítéleteket, döntéseket.
Befolyásoló erővel bírnak a külső körülmények is, abban az esetben, ha a játékvezető nem tudja függetleníteni magát az ítéleteknél, vagy a döntéseknél.

Szilárd meggyőződés:
Az a játékvezető, aki tisztában van egyéni képességeivel, hibáival, aki ismeri környezetének reakcióit, a kiváltó okokat, a megoldáshoz vezető lépéseket, annak szilárd a fegyelme, a meg- győződése. Tanulható magatartási forma.
A tanulás elősegíti a döntések, ítéletek zavartalanságát. a szabályok alkalmazását, figyelemmel a játék szellemére.

Jártas a sportpolitikai ismeretekben:
A képzett játékvezetőnek ismernie kell a labdarúgó sport irányításának felépítését.
Működési területén a szakmai munka végzésének zavartalansága igényli, hogy tisztában legyen a szövetség felépítési rendjével, a szövetséget képviselő személyek nevével, beosztásával. Ismernie kell szakmai vezetőit, az ellenőröket, az adminisztrációt segítő személyeket. A játéktéren kifejtett szakmai munka igényli, hogy ismerje meg társait, azok képességeit, ami elősegíti, hogy előnyösen szolgálhassa a labdarúgó sportjátékot.
Ismernie kell azokat az előírásokat, íratlan szabályokat, amelyek elősegítik vagy gátolják előrehaladását.

Sportpedagógiai ismeret:
A játékvezető asszisztenseivel folyamatos látáskapcsolatban van.
A játékvezetőnek nem csak az a feladata, hogy a jelzéseket észlelje, reagáljon rájuk, hanem az is, hogy testbeszédével adjon segítséget, biztatást. Egy fejbólintás, egy mosoly, egy rejtett intés vagy biztató mutatás növeli asszisztensének biztonságérzetét. A játéktéren a játékosokkal szemben is igyekezzen pedagógiai módszereket alkalmazni /barátságos hang, biztatás, segítőkészség, megértés, mosoly stb./, hogy megértesse magát, elfogadják „jelenlétét”.
A játékvezető a játékosok nevelését a szabályok megismerése, a sportszerű viselkedés érdekében tervszerűen végzi, ez a nevelési módszer elsősorban a fiatalabb játékosoknál alkalmazható.

Képes sportbaráti kapcsolatok kialakítására, ápolására:
Minden játékvezető szorosan kapcsolódik a Játékvezető Bizottsághoz, és annak tagjaihoz, a többi játékvezetőhöz, ellenőrhöz. A baráti kapcsolatok kialakulása hasonló módon történik, mint minden más közösségben.
Az előzetes felkészítés kialakítja az ismeretséget „sorstársaival”, később az együtt küldött játékvezetők között alakul ki szimpátia, esetleg barátság.
Igazi ismeretségek az edzőtáborokban, a huzamosabb együttlétek alatt alakulnak ki. Minden játékvezető megtalálja a hozzá hasonló típusú, hasonlóan gondolkodó társat.
Ha a játékvezető megfelelő kultúrával rendelkezik, akkor biztosított számára a pozitív kapcsolatteremtés.
A kapcsolatok tartalmas ápolása csak keveseknek sikerül, ennek oka, hogy a játékvezetők között versenyszellem van, ami inkább a távolságtartást, mint a közeledést segíti elő.

Képes a népszerűséget feldolgozni:
Minden játékvezető „élvez” valamilyen népszerűséget, ami lehet pozitív vagy negatív előjelű.
A népszerűség elviselése egyéniségtől függő tulajdonságjegy. Az erősebb pszichikumú, kiegyen- súlyozott, magabiztos játékvezető könnyebben viseli el, mint a lelkileg labilisabb sportember. Ha a népszerűség időszakában a játékvezető képes önmagát adni, gondolatait rendben tartani, környezetét megbecsülni, akkor sportemberi magatartása kiegyensúlyozott, változatlan marad. Ellenkező esetben bekövetkezik a szereptévesztés, a lenézés, a kicsinylő véleményalkotás, az elfordulás, a „ki ha én nem” magatartás alkalmazása.

FORRÁS: Hornyák Lajos: A labdarúgás szabályai; ISBN: 963 202 807 4

 
 

 

Profilkép


Elérhetőség

Admin

9400. Sopron
Ferenczy János utca. 2.

soproni.jatekvezetok@gmail.com

Levelezőlista



Statisztika

Online: 1
Összes: 162194
Hónap: 1208
Nap: 38